Az orvosi kutatás alapvetően formálta szakmai gondolkodásomat; valódi örömöt és szakmai kiteljesedést azonban a betegellátásban találtam. Belgyógyászati rezidensképzésemet a Yale Egyetem programjában végeztem, ahol a legjobbaktól, a legmagasabb szakmai követelmények között sajátíthattam el azt a szemléletet, amely a mindennapi betegellátást a legújabb tudományos eredményekkel ötvözi. Az elmúlt több mint húsz évben az Egyesült Államokban dolgoztam kórházi belgyógyászként, egy olyan egészségügyi rendszerben, ahol a mindennapi munkát összetett klinikai döntések, nagy felelősség és magas szakmai elvárások határozzák meg.

Az esztétikai orvoslás ma már nem választható el az egészség, a regeneráció és a longevity szemléletétől. A modern orvoslás egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amely számomra a belgyógyászat természetes kiegészítőjévé vált. Az esztétikai orvoslás alapjait Londonban sajátítottam el, tudásomat pedig azóta is rendszeresen hazai és nemzetközi szakmai továbbképzéseken fejlesztem.

A kutatás megtanított kérdezni. A belgyógyászat megtanított összefüggésekben gondolkodni. Az esztétikai orvoslás pedig arra, hogy a részletek iránti igény és a precizitás ugyanannak a szemléletnek a része.

Pályámat különböző országok, eltérő egészségügyi rendszerek és szakmai kultúrák formálták. A tudományos kutatás, az amerikai belgyógyászat és a nemzetközi esztétikai képzés végül ugyanabba az irányba vezettek: annak felismeréséhez, hogy az orvoslás értékét nem az információ mennyisége, hanem az összefüggések felismerésének képessége és a megfelelő kérdések feltevése adja.

Ez az a szemlélet, amelyre a rendelőm épül.